A festészet elemei

Az elemeifestményegy festmény alapvető alkotóelemei vagy építőelemei.A nyugati művészetben általában színnek, tónusnak, vonalnak, formának, térnek és textúrának tekintik.

Általában egyetértünk abban, hogy a művészetnek hét formai eleme van.A kétdimenziós közegben azonban a forma kiesik, így valóban hat alapelemünk van a festészetnek.Négy további elemet – kompozíciót, irányt, méretet és időt (vagy mozgást) – is behozhatunk az egyenletbe, hogy a festészet páros 10 elemére kerekítsük.

• 10/01

  Szín

  

  A szín (vagy színárnyalat) minden festmény középpontjában áll.Vitathatatlanul ez a legfontosabb elem, mert ez határozza meg a nézők véleményét a műről.Lehet például meleg és hívogató, vagy hideg és éles.Akárhogy is, a színek megadhatják a hangulatot egy darabhoz.

  A festők számtalan módon játszhatnak a színekkel.Elég gyakran előfordulhat, hogy egy művész egy bizonyos paletta felé vonzódik, amely általában meghatározza az egész munkája stílusát.

  Színelméleta színekkel való munka egyik kulcsa, különösen a festők számára.Minden egyes új szín, amelyet a vászonra mutat be, létfontosságú szerepet játszik abban, hogy a nézők hogyan érzékelik a darabot.

  A szín tovább bontható árnyalatra, intenzitásra és értékre.Ezenkívül sok művész úgy dönt, hogy festéskor anyaszínnel dolgozik.Ez egy különleges festékárnyalat, amelyet minden egyes, a vászonhoz érő festékbe belekevernek, és egységességet kölcsönözhet.
• 02/10

  Hang

  

  A tónus és az érték felcserélhetően használatos a festészetben.Lényegében arról van szó, hogy mennyire világos vagy sötét a festék, amikor eltávolítjuk a színt.Használatának megértése nagyban befolyásolhatja a művészetről alkotott képzetet.

  A festék minden színéhez szinte végtelen sokféle tónus áll rendelkezésre.Keverheti médiumokkal és semleges festékekkel, hogy tetszés szerint állítsa be a tónusát.Egyes festmények nagyon korlátozott tónusválasztékkal rendelkeznek, míg mások éles kontrasztokat tartalmaznak.

  A legalapvetőbbena tónus a legjobban a szürkeárnyalatokban látható: A fekete a legsötétebb érték, a fehér pedig a legvilágosabb.Egy jól lekerekített festmény gyakran mindkettőt tartalmazza, a csúcsfények és az árnyékok növelik a darab összhatását.
• 03/10

  Vonal

  

  Míg rajzoláskor hajlamosak vagyunk a vonalakra gondolni, a festőknek is erre kell koncentrálniuk.Végül is minden ecsetvonás vonalat hoz létre.

  A vonal egy ecsettel készített keskeny jel, vagy két objektum vagy elem találkozásánál létrehozott vonal.Meghatározza a festmények témáját, és segít olyan dolgokra utalni, mint például a mozgás.

  A festőknek tisztában kell lenniük a különböző típusú vonalakkal is.Ezek között vanráutaló vonalak, azokat, amelyeket nem rajzolnak, hanem a körülötte lévő ecsetvonások utalnak rájuk.

  A tájfestőket különösen gyakran a horizontvonal foglalkoztatja.Bármilyen stílusú festők dimenziót adhatnak munkájukhoz a rajzokon található merőleges és keresztirányú vonalak alkalmazásával.
• 04/10

  Alak

  

  Minden műalkotásban benne van a forma elem, amely vonalhoz és térhez kötődik.Lényegében az alakzat egy zárt terület, amely akkor jön létre, amikor a vonalak találkoznak.Amikor ez a forma egy harmadik dimenziót kap (mint a szobrászatban vagy valamilyen vegyes technikában), akkor nekünk is van formánk.

  A művészek gyakran képezik magukat, hogy mindenben meglássák a formákat.Egy téma alapformáit lebontva pontos ábrázolást hoz létre festményeken és rajzokon.

  Ezenkívül az alakzatok lehetnek geometriaiak vagy szervesek.Az előbbiek a háromszögek, négyzetek és körök, amelyeket mindannyian ismerünk.Ez utóbbiak azok a formák, amelyek nem jól meghatározottak vagy a természetben megtalálhatók.
• 05/10

  Tér

  

  A tér (vagy térfogat) egy másik kulcsfontosságú elem minden művészetben, és nagyszerűen használható festményekben.Amikor a művészetben a térről beszélünk, a pozitív és negatív tér egyensúlyára gondolunk.

  A pozitív tér maga a téma, míg a negatív tér a körülötte lévő festmény területe.A művészek kiegyensúlyozottan játszhatnak e két tér között, hogy tovább befolyásolják, hogyan értelmezik a nézők munkájukat.

  Például egy kisebb fával és horizonttal (pozitív térrel) rendelkező táj, amely lehetővé teszi, hogy az ég (negatív tér) elfoglalja a vászon nagy részét, nagyon erőteljes kijelentést tehet.Hasonlóképpen érdekes lehet egy olyan portré festése is, amelyben az alany (pozitív) a negatív tér irányába néz, mint amikor egyenesen a nézőre néz.
• 06/10

  Struktúra

  

  A festmények tökéletes médiumok a textúrákkal való játékhoz is.Ez értelmezhető mintaként a festményen belül vagy magukban az ecsetvonásokban.

  Egyes festékek, különösen az olajok, vastagabbak, és a vászonra vagy táblára való felhordásuk a textúra miatt mélyebbé teheti a munkát.Például, ha kiveszi a színt Van Gogh festményéből, és fekete-fehérben nézi, az ecsetvonásainak textúrája drámaian kiemelkedik.Hasonlóképpen, az impasto festészet nagyon mély textúrákra támaszkodik.

  A textúra a festők számára is kihívást jelenthet.Az üveg vagy fém fényes felületének vagy a szikla érdes tapintásának megismétlése nehéz lehet.Az ilyen tárgyaknál a festő a művészet többi elemére – különösen a vonalra, a színre és a tónusra – támaszkodhat a textúra további meghatározásához.
• 07/10

  Fogalmazás

  

  A fenti elemek nélkülözhetetlenek a festményekhez, bár gyakran négy további elemet is hozzáadunk a listához.Minden művész számára az egyik legfontosabb a kompozíció.

  Fogalmazása festmény elrendezése.Hol helyezi el a témát, hogyan támasztják alá a háttérelemek, és minden apró darab, amelyet a vászonhoz ad, a kompozíció részévé válik.Létfontosságú a munka megítélése szempontjából.

  Vannak „kompozíciós elemek” is, amelyeket figyelembe kell venni.Ide tartozik az egység, az egyensúly, a mozgás, a ritmus, a fókusz, a kontraszt, a minta és az arány.Mindegyik fontos szerepet játszik minden festményben, ezért a művészek idejük nagy részét a kompozícióra összpontosítják.
• 08/10

  Irány

  

  A művészetben az „irány” szó tág fogalom, sokféleképpen értelmezhető.Például egy festmény formátumát tekintheti az irányzat részének.A függőleges vászon bizonyos témáknál jobban működhet, mint a vízszintes, és fordítva.

  Irány is használhatóperspektívára hivatkozni.Az, hogy hol helyezzük el a tárgyakat, vagy hogyan használják őket másokhoz képest, átirányíthatja a nézőt a művészeten keresztül.Ebben az értelemben a mozgáshoz is kapcsolódik, és az irány a tervezés fontos szempontja, médiumtól függetlenül.

  A festők a fény iránya miatt is aggódnak festményeiken.A festmény minden elemére ugyanabból az irányból kell esnie a fénynek, különben a nézők összezavarodnak.Lehet, hogy nem veszik észre, de valami megzavarja őket, ha a csúcsfények és az árnyékok a festmény egyik oldaláról a másikra változnak.
• 09/10

  Méret

  

  A „méret” magának a festménynek a léptékére, valamint a festmény elemeinek arányaira utal.

  A tárgyak közötti kapcsolat tudtukon kívül is megzavarhatja a néző észlelését és élvezetét.Például egy alma, amely nagyobb, mint egy elefánt, nem természetes.Kevésbé drámai módon azt várjuk el, hogy valaki szemének, ajkának és orrának méretei egyensúlyban legyenek.

  Bármely műalkotás méretének meghatározásakor a festőknek sok mindent figyelembe kell venniük.A túlméretezett festmények ugyanolyan drámaiak lehetnek, mint egy nagyon kis darab, és mindkettőnek megvannak a maga kihívásai.Ráadásul a művészeknek meg kell fontolniuk, hogy a tervezett vevőnek mihez juthat hely.

  Sok szinten a méret az egyik legnagyobb szempont minden művész számára.
• 10/10

  Idő és mozgás

  

  Az összes többi elem befolyásolja, hogy a néző hogyan érzékeli és nézi a festményt.Itt jön képbe az idő és a mozgás.

  Az idő úgy tekinthető, mint az az idő, amelyet a néző egy darab nézegetésével tölt.Vannak olyan elemek, amelyek továbbra is lekötik a figyelmüket?Eléggé izgalmas, hogy megálljanak, és ne menjenek el a művészeted mellett?Igaz, ez az egyik olyan elem, amely sok művészt foglalkoztat.

  A mozgás is a kompozíció elemei közé tartozik, bár fontosságát ebben a csoportosításban nem szabad figyelmen kívül hagyni.Ez arra vonatkozik, hogyan irányítja a néző szemét a festményen belül.Különböző elemek stratégiai helyeken való elhelyezésével és a művészet egyéb elemeinek beépítésével mozgásban tarthatja a nézőket a festmény körül.Ez viszont megnöveli a nézegetéssel töltött időt.